Az adventi készület hagyománya a 4. században alakult ki, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. Az 5. században ez a várakozás átalakult: már a karácsonyra, Krisztus megszületésére készültek lelkileg a keresztények az ünnepet megelőző hat héten keresztül, ebből lett végül a négy vasárnapot átívelő adventi időszak.

Az adventi várakozás során nem csupán Krisztus születésére, hanem utolsó eljövetelére is készülődnek a hívek, ez főleg a bűnbánat, a böjt, valamint a lelki és tettekben megnyilvánuló jócselekedetekben ölt testet. Az adventi koszorún megjelenő lila szín is a bűnbánatot szimbolizálja, amelyet megtör a harmadik vasárnap rózsaszín gyertyával jelzett, örömre való utalása.

Az adventi időszaknak több hagyományos, a lelki elmélyülést, és Krisztus eljövetelére való felkészülést segítő gyakorlata van. Ilyen az adventi koszorú, a különös odafigyelés embertársainkra, a titokban végzett jócselekedetek, a „szállást keres a Szentcsalád” és a családi, közösségi gyertyagyújtások. Közép-Európa országaiban nagy hagyománya van a roráte szentmiséknek. Ez a hajnali, hagyományosan napfelkelte előtt kezdődő mise a Mária-tisztelet, a Szűzanyával való várakozás népi megnyilvánulása.

Nyomtatóbarát változat